A digitális átállás Magyarországon már rég elkésett ahhoz, hogy a földi tévé műsorszórást megmentse. Ezért ideje lenne inkább a földi tévézés teljes lekapcsolásának határidejét kitűzni, hogy az erre a célra használt spektrum mihamarabb megnyíljon a vezetéknélküli szélessávú adatátvitel számára.

Valószínűleg senki sem vitatja, hogy XX. század számos kommunikációs technikai újítása közül a legjelentősebbek között szerepel a televízió és a mobil telefon. A kettőnek látszólag nincs sok köze egymáshoz, de ha jobban megnézzük, valami mégiscsak van. Összekapcsolja őket például - s talán ez mindenkinek nyilvánvaló -, hogy mindkettő használata a figyelmünket, az időnket igényli. Egy másik hasonlóság, hogy mind a mobil telefon, mind a földi műsorszórás rádióhullámokat használ a küldött jelek átvitelére, vagyis ugyanaz az erőforrás szükséges mindkét szolgáltatás működtetéséhez. S vajon van-e valami, ami közös az egymástól egyébként elég távoli dolognak tűnő figyelemben és spektrumban? Igen, mindkettő szűkös erőforrás. Ha valami szűkös, akkor annak elosztásáról dönteni kell. Míg a figyelem egymással versengő források és tevékenységek közötti felosztásáról mindenki maga dönt, a korlátos spektrum felhasználásról világértekezletek, regionális, uniós és nemzeti szabályozó szervezetek hoznak mindenkit érintő döntéseket, melyek mögöttes megfontolásairól a nyilvánosságban kevés jelenik meg.

Komment 0 | Reblog! 0 |

Az új választási rendszer a népszerűbb pártok számára az arányosnál nagyobb képviseletet biztosít. Azt vizsgáltam, hogy ez mennyiben köszönhető a győzteskompenzációnak. Az általam modellezett hipotetikus kétpártrendszerben a szavazatok 57%-a elég a kétharmadhoz, és a győzteskompenzáció nagyjából felét oltja ki a veszteskompenzáció hatásának.

Az alábbi ábra az új magyar országgyűlési választási törvény ún. kompenzációs elemét illusztrálja modellszámításaim alapján. A fekete vonal vonatkozik az életbe lépett szabályokra. A színes vonalak olyan hipotetikus helyzeteket ábrázolnak, amelyek csak a kompenzáció jellegében térnek el ettől. Ezek között aszerint van különbség, hogy az egyéni választókerületi mandátumok megszerzéshez fel nem használt szavazatok közül melyikeket áramoltatják át a pártlistákra leadott szavazatok mellé. A fő érdekesség itt az ún. győzteskompenzáció, amikor az egyéni mandátumot szerzett párt listájára is kerül ilyen kompenzációs szavazat. A gyenge formában csak a kerületi abszolút többség feletti szavazatok, az erős formában ennél több, a relatív többséget meghaladó összes szavazat. A törvénybe végül ez utóbbi került be. (Pontos definíciók a bejegyzés végén találhatók.)

Komment 0 | Reblog! 0 |

Fürdővíz, gyerek, PPP

Címkék: PPP, public-private partnership, PPP-modell, portfolioblogger

A PPP nem az ördögtől való, de nem is csodaszer. Az infrastruktúrafejlesztésben néha jobb, mint a hagyományos közbeszerzések, máskor nem. Amikor igen, akkor azért, mert a megbízott olcsóbban ösztönözhető vele. Magyarországon 2010-ig a PPP-konstrukciót nem a legjobb gyakorlat szerint használták, azóta viszont mintha lemondanának róla. Egyik hozzáállás sem helyes, inkább szakszerű állami szervezőmunkára lenne szükség.

A public-private partnership (PPP) típusú szerződések magyarországi alkalmazása a kezdetek óta folyamatos kritika tárgya. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéseiben sorozatosan számon kérte az érintett állami szervezeteken a konstrukciók előkészítetlenségét. A jellemző következmény a rossz kockázatmegosztás, a nem megfelelő, esetleg késedelmes kivitelezés vagy az indokolatlan túlfizetés lett. Az ÁSZ-jelentések gyakran visszatérő eleme, hogy megfelelő költség-haszon elemzések híján a PPP-keretet pusztán azért választották a hagyományosabb konstrukciók helyett, mert így sokkal kevesebb azonnali állami kötelezettség keletkezett.

Komment 0 | Reblog! 0 |

Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy egyetlen árverés keretében egyszerre sikerül megdönteni a legmagasabb és a legalacsonyabb értékesítési árrekordot. A mostani frekvenciaárverés során mégis ez történt.

A mobil szolgáltatási jogosultságot nyújtó frekvencia 1 MHz-éért a magyar mobil piac történetében sohasem fizettek olyan sokat, mint amennyit a jelenlegi hazai mobil szolgáltatók az árverés során ajánlottak, ugyanakkor soha egyetlen szolgáltató sem jutott olyan olcsón frekvenciához, mint az állami vállalatokból álló Magyar Posta-Magyar Villamosművek-Magyar Fejlesztési Bank konzorcium.

Komment 0 | Reblog! 0 |

Ha valami rendkívüli nem jön közbe, a frekvenciaárverési kiírás szabályai alapján magyar állami vállalatok konzorciuma lesz a negyedik magyar mobil szolgáltató. Azt még nem tudjuk, hogy a minden bizonnyal nyertes pályázó mennyit fizet a szolgáltatáshoz szükséges frekvenciákért. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a teljes projekt az elkövetkező években 100 milliárdos nagyságrendű beruházást igényel.

"Ajánlattételi szakaszba érkezett a 900 MHz-es sáv árverése" adta hírül a Nemzeti Média és Hírközlési hatóság közleménye 2011. január 6-án. Hogy ezen a fordulón kik vehetnek részt, azt a hatóság az újév első munkanapján, január 2-án kiadott közleménye ismertette, amelyben kihirdették a pályázók nyilvántartásba vételéről hozott döntést.

Komment 0 | Reblog! 0 |

infrapont blog

A szerzők az Infrapont piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó közgazdászai és az általuk meghívott szakértők.

A bejegyzések a szerzők saját véleményét tükrözik, és nem feltétlenül azonosak az Infrapont véleményével.

Feedek