Az új választási rendszer a népszerűbb pártok számára az arányosnál nagyobb képviseletet biztosít. Azt vizsgáltam, hogy ez mennyiben köszönhető a győzteskompenzációnak. Az általam modellezett hipotetikus kétpártrendszerben a szavazatok 57%-a elég a kétharmadhoz, és a győzteskompenzáció nagyjából felét oltja ki a veszteskompenzáció hatásának.

Az alábbi ábra az új magyar országgyűlési választási törvény ún. kompenzációs elemét illusztrálja modellszámításaim alapján. A fekete vonal vonatkozik az életbe lépett szabályokra. A színes vonalak olyan hipotetikus helyzeteket ábrázolnak, amelyek csak a kompenzáció jellegében térnek el ettől. Ezek között aszerint van különbség, hogy az egyéni választókerületi mandátumok megszerzéshez fel nem használt szavazatok közül melyikeket áramoltatják át a pártlistákra leadott szavazatok mellé. A fő érdekesség itt az ún. győzteskompenzáció, amikor az egyéni mandátumot szerzett párt listájára is kerül ilyen kompenzációs szavazat. A gyenge formában csak a kerületi abszolút többség feletti szavazatok, az erős formában ennél több, a relatív többséget meghaladó összes szavazat. A törvénybe végül ez utóbbi került be. (Pontos definíciók a bejegyzés végén találhatók.)