infrapont blog

Minden félnek van haszna és a költsége is a megújuló erőművek hálózati csatlakozásából. A kérdés csak az, hogy ezek mikor, egymáshoz képest milyen csúszással jelentkeznek a szereplőknél. A szabályozó feladata azt a finomhangolást elvégezni, hogy valamennyi érintett a pénzénél maradjon rövid és hosszú távon egyaránt, vagyis ne legyen senkinek közvetlen ellenérdekeltsége az ügyben.

A csatlakozási költségek tekintetében már bonyolultabb a kép, de a tisztán látás miatt érdemes szétszálazni, kinek, mikor, milyen költségei merülnek fel a csatlakozás során, illetve, hogy a szabályozás, hogyan befolyásolja a szereplők közötti költségmegosztást. Ez rávilágít az egymásnak feszülő érdekekre és magyarázatot adhat arra, hogy a szabályozói szándékkal ellentétben, miért döcögős a hálózati csatlakozás Magyarországon.

Minden félnek van haszna és a költsége is a megújuló erőművek hálózati csatlakozásából. A kérdés csak az, hogy ezek mikor, milyen csúszással jelentkeznek a szereplőknél. A szabályozó feladata azt a finomhangolást elvégezni, hogy valamennyi érintett a pénzénél maradjon rövid és hosszú távon egyaránt, vagyis ne legyen senkinek közvetlen ellenérdekeltsége az ügyben.

A hálózati csatlakozás során felmerülő hasznok és költségek piaci szereplők közötti megoszlása segít megérteni az egyes szereplők motivációját és a csatlakozással kapcsolatos hozzáállásukat. Az érdekeltségi viszonyok feltárása egyben az eredményes, hálózati hozzáférést szabályozó állami ösztönzők megválasztásához is támpontokat ad. Lássuk előbb, hogy kinek miért jó a megújulók csatlakozása!

Nemcsak a megújuló támogatási rendszer csorbái, de a hálózati hozzáféréssel kapcsolatos ösztönző rendszer hibái is akadályozzák a megújuló erőművek sokasodását Magyarországon. A magyar megújuló támogatási rendszer betegségeiről illetve a választható ösztönzési rendszerekkel kapcsolatos dilemmákról sokan írtak már (többek között mi is). A hálózathoz való hozzáférés nehézségeiről azonban keveset lehet tudni.

Problémák a csatlakozás körül - az elosztók szempontjából

Műszaki kihívások

A kiserőművek elosztó hálózatra csatlakozása több szempontból is kihívást jelent a villamos-energiahálózat számára. Egyrészt a kiserőművek megjelenése a korábbi centralizált villamos-energiatermelés helyett a decentralizált termelés megjelenését eredményezi. Másrészt az elosztó hálózatok szerepe alapvetően változik meg azzal, hogy már nem csak az átviteli hálózattól a fogyasztó felé áramló villamos energia egyirányú eljuttatása a feladata, hanem a kiserőművek által betáplált villamos energia elosztó hálózaton belüli eljuttatása az egyik pontról a másikra vagy esetenként az átviteli hálózat felé történő továbbítása (feltranszformálása) is.

Nemcsak a megújuló támogatási rendszer csorbái, de a hálózati hozzáféréssel kapcsolatos ösztönző rendszer hibái is akadályozzák a megújuló erőművek sokasodását Magyarországon. A magyar megújuló támogatási rendszer betegségeiről illetve a választható ösztönzési rendszerekkel kapcsolatos dilemmákról sokan írtak már (többek között mi is). A hálózathoz való hozzáférés nehézségeiről azonban keveset lehet tudni.

Jelenleg Magyarországon három jelentős elosztói engedéllyel rendelkező vállalat létezik (ELMÜ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, EON), melyek összesen hat villamos energia elosztó hálózatot üzemeltetnek lefedve ezzel az ország egész terültet. Elosztói területenként évente átlagosan 20-30, anagyobb kiterjedésű, illetve sűrűbben lakott területeken 1-200 kiserőmű (10 MW alatti teljesítményű) csatlakozási igényt fogadnak az engedélyesek. Az elmúlt nagyjából 10 év (ami alatt a megújulók felfutottak Magyarországon) tapasztalata az, hogy a csatlakozási szándékbejelentések nagyjából 20%-ából lesz megvalósult kiserőmű.