Minden félnek van haszna és a költsége is a megújuló erőművek hálózati csatlakozásából. A kérdés csak az, hogy ezek mikor, milyen csúszással jelentkeznek a szereplőknél. A szabályozó feladata azt a finomhangolást elvégezni, hogy valamennyi érintett a pénzénél maradjon rövid és hosszú távon egyaránt, vagyis ne legyen senkinek közvetlen ellenérdekeltsége az ügyben.

A hálózati csatlakozás során felmerülő hasznok és költségek piaci szereplők közötti megoszlása segít megérteni az egyes szereplők motivációját és a csatlakozással kapcsolatos hozzáállásukat. Az érdekeltségi viszonyok feltárása egyben az eredményes, hálózati hozzáférést szabályozó állami ösztönzők megválasztásához is támpontokat ad. Lássuk előbb, hogy kinek miért jó a megújulók csatlakozása!

Csatlakozó kiserőmű

Nyilvánvalóan ő a hálózati csatlakozás legközvetlenebb haszonélvezője, hiszen ezzel a lépéssel közelebb kerül a villamos-energiatermelés megindításához, mely számára profitszerzésre irányuló gazdasági tevékenység.

Fontos megjegyezni, hogy a beruházás hozamát alapvetően befolyásolja a megújuló villamos energia garantált átvételi ára, melyet a szabályozó határoz meg. Ezen túl – ahogy korábbi bejegyzésemben is említettem – a projekt megtérülése nagyon érzékeny a megvalósítás beruházási és időköltségére. Ez utóbbi kérdésben ugyancsak fontos a szabályozó szerepe, hiszen az ő feladata, hogy olyan szabályozási környezetet teremtsen, melyek között az erőmű építés költségei és időigénye előre jól tervezhető.

Hatékonysági szempontból jogos elvárás a társadalom részéről a szabályozóval szemben, hogy összehangolja a kötelező átviteli árra és a hálózati csatlakozás megvalósulására vonatkozó szabályozását.

Elosztó engedélyes

Számára már kevésbé közvetlenek a kiserőmű csatlakozás hasznai. Haszonként értelmezhető az, ha egy adott hálózati szakaszon egy kiserőmű csatlakozása csökkenti a hálózati veszteségeket, hiszen így az elosztó könnyebben tudja teljesíteni az ellátásminőséggel kapcsolatos kritériumokat és így elkerülheti az ezzel kapcsolatos szankciókat.

Haszonnak tekinthető az is, hogy a kiserőmű csatlakozása miatt szükségessé váló hálózatfejlesztések lehetőséget adnak arra, hogy az elosztó az EU-s előírás szerinti hálózatfejlesztési kötelezettségeit úgy teljesítse, hogy a költségek egy részét a csatlakozókkal megossza. Erre azonban nagyon kevésszer nyílik lehetőség.

További haszon az elosztó számára, hogy a hálózatfejlesztések révén bekapcsolt új vezetékszakaszok és/vagy berendezések egy része gyakran az elosztóhálózat tulajdonába kerül át, vagyis az ő eszközállományát növeli hosszú távon (ennek részleteire a következő bejegyzésemben visszatérek).

A költségmegtakarítás jellegű hasznok azonban csak rövidtávon gyarapítják az elosztók kasszáját, hiszen a rendszerhasználati díjak szabályozása folytán az új szabályozási periódusban minden költségmegtakarítás, mely az elosztóknál jelentkezik, végeredményben a villamos-energiafogyasztókra száll.

Villamos-energiafogyasztó

Számára a megújuló kiserőművek hálózati csatlakozásának hozadékai egyrészt az előbb felsorolt költségcsökkentő tényezők. A fogyasztók köre lényegében megegyezik a magyar társadalom egészével. Az utóbbinak, mint érintett csoportnak, kicsivel tágabban értelmezhetőek a hasznai. A társadalom érdeke, hogy az erőforrások tekintetében villamos-energiarendszer diverzifikáltabb legyen, ami csökkenti a gazdaság fosszilis energiafüggőségét. A megújuló kiserőművek hálózati csatlakozásának és elterjedésének fontos szerepe van ebben.

Következő bejegyzésemben a felmerülő költségeket és a megosztásukat mutatom be.

Előzmények:

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 1.

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 2.