Október 19-én a Bizottság új EU intézkedéscsomag bevezetését fogadta el a szélessávú hálózatok és szolgáltatások fejlődésének felgyorsítására. A 2014-2020 időszakra vonatkozó EU költségvetésben közel 9,2 milliárd euró összeget fordítanak majd a nagy és nagyon nagy sebességű szélessávú hálózatok, valamint a páneurópai digitális szolgáltatások támogatására.

Az EU a Digitális Menetrend elnevezésű programjában azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra minden európai uniós állampolgár rendelkezzen egy 30 Mbps sebességű szélessávú internetkapcsolattal, a háztartások 50%-a pedig már legalább 100 Mbps sebességű internetkapcsolatot használjon. Számítások szerint ehhez 270 milliárd euró beruházásra lenne szükség, de a magánszektor ennek jelenleg csak a töredékét kívánja ilyen célokra fordítani.

Az előirányzott 9.2 milliárd euró a teljes finanszírozási igény alig 3.4%-a. A javaslatok elfogadásának határideje 2012 vége. Ha az Európai Unió eddig az időpontig nem lesz képes kikeveredni a gazdasági válságból, a javasolt eszközök nem lesznek elegendőek az infokommunikációs szektor lendületbe hozására, ha viszont addigra már túl leszünk a válságkezelésen, ez az új alap ésszerű kompromisszumnak bizonyulhat az eddigi versenytámogatáson alapuló és a közvetlen állami beavatkozásokat tartalmazó távközléspolitikai alternatívák között.

Az Európai Unió által kitűzött Digitális Menetrend megvalósulásának alakulásáról 2011. májusban közzétett első jelentés, Nellie Kroes főbiztos és az érintett iparági szereplők részvételével lezajlott kerekasztal beszélgetések már előrevetítették, az EU Bizottságnak további lépéseket kell tennie, mert egyébként az alig egy éve kiadott program már induláskor hitelét vesztheti. Ennek a megállapításnak a következménye volt a Bizottság Október 19-ei bejelentése, a közel 9,2 milliárd euró összegű támogatásról. A közzétett dokumentumokban a Bizottság elismerte, a jelenlegi távközlési beruházási modellek nem alkalmasak arra, hogy létrejöjjön egy minden EU polgár által használt, megfizethető és magas minőségű szélessávú infrastruktúra, ezért célzott formában, de szükség van közpénzekből finanszírozott beruházásokra is. Ezeket a forrásokat olyan innovatív pénzügyi eszközök segítségével fogják felhasználni, amelyek további beruházókat is bekapcsolnak a szélessávú projektek megvalósításába.

Az EU Bizottság 2011. június 29-én tette közre javaslatait a 2014-2020 időszakra vonatkozó költségvetésre, ezek várhatóan 2012 végéig kerülnek elfogadásra. Az új költségvetés része lesz egy 50 milliárd euró értékű „Európai Összekapcsolási Eszköz”-nek (Connecting Europe Facility) nevezett alap, amelyből a már említett 9,2 milliárd eurón felül még 31,7 milliárd euró értékű közlekedési és 9,1 milliárd euró értékű energetikai beruházást is finanszírozni fognak. Kilenc dokumentumot hoztak nyilvánosságra, ebből két olyan kötelezően megvalósítandó szabályozás, ami az Európai Összekapcsolási Eszközre és a Transzeurópai Távközlési Hálózatokra vonatkozik, négy dokumentum pedig azt az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezést mutatja be, ami a várakozások szerint katalizátorként széles pénzügyi befektetői kör bevonását biztosítja.

Ismeretes, hogy a Bizottság a Digitális Menetrend-ben igen ambiciózus, ugyanakkor igen konkrét célokat tűzött ki a szélessávú hálózatok fejlesztésére, nevezetesen azt szeretné elérni, hogy 2020-re minden európai uniós állampolgárnak legyen lehetősége legalább 30 Mbps sebességű szélessávú internetkapcsolatra, a háztartások 50%-a pedig már legalább 100 Mbps sebességű internetkapcsolathoz férhessen hozzá. A közzétett dokumentumok szerint ehhez 270 milliárd euró beruházásra lenne szükség, de életképes üzleti modellek hiányában a magánszektor ennek jelenleg csak a töredékét kívánja ilyen célokra fordítani.

Az előirányzott 9,2 milliárd euró a teljes finanszírozási igény alig 3,4%-a, de a Bizottság arra számít, hogy  az Európai Összekapcsolódási Eszközből származó finanszírozás ösztönzőleg fog hatni más magán- és állami finanszírozásra, azáltal, hogy hitelessé teszi az infrastrukturális projekteket és csökkenti a kockázatok szintjét. E feltételezés alapján a Bizottság úgy véli, hogy ezzel az eszközzel 50-100 milliárd euró értékű befektetést hozhat létre.

Ami a fenti javaslatok értékelését illeti, akár paradigmaváltást is előrejelezhet, hogy a Bizottság az infokommunikációs ágazatot, a közlekedéssel és az energetikával közös támogatási rendszerbe sorolta, hiszen éveken keresztül a távközlést és az informatikát a piacfejlődés előrehaladott szakaszában lévő ágazatnak minősítették. Ezt az értékelést tükrözte az a 2009-es döntés is, amely az EU távközlési keretszabályozás 2002-ben megfogalmazott alapelveit helyben hagyta, sőt egyes területeken még szűkítette a szabályozási beavatkozásokat.

Az egyik háttérdokumentum úgy fogalmaz, az új intézkedések célja az egységes digitális piac kialakulását gátló akadályok lebontása, így a piaci hibák felszámolása, az alapvető páneurópai közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. Nyilvánvaló változás a korábbi közelítéshez képest, ha a távközléspolitikai célok megvalósításában növelni kívánják az állam közpolitikai (döntéshozatali, finanszírozási, koordinációs) szerepét. A másik oldalon óvatosságra int a számításba vett források nagysága. Ha az állam súlya a finanszírozásban nem éri el az 5%-ot, akkor nyilvánvaló, hogy ehhez fog igazodni a befolyása a döntésekre, növekedhet ugyan a szerepe a hálózat fejlesztések koordinációjában, de semmiképp sem lesz meghatározó.

A nyilvánosságra hozott javaslatok elfogadásának határideje 2012 vége még igen távol van. Ha az Európai Unió eddig az időpontig nem lesz képes kikeveredni a gazdasági válságból, a javasolt eszközök nem lesznek alkalmasak az infokommunikációs szektor lendületbe hozására, ha viszont addigra már túl leszünk a válságkezelésen, ez az új alap ésszerű kompromisszumnak bizonyulhat az eddigi versenytámogatáson alapuló és a részletes állami beavatkozásokat tartalmazó távközléspolitikai alternatívák között.

Érdemes röviden kitérni arra is, hogy e javaslatok megvalósulása milyen hatással lehet a magyar infokommunikációs szektorra. Egyértelműen levonható az a következtetés, hogy e javaslatok többlet mozgásteret, többletforrásokat jelenthetnek az ágazati részére és elsősorban az állami szereplőkön múlik majd, hogy ezeket a lehetőségeket képesek leszünk-e kihasználni. A többlet erőforrások, illetve mozgástér azonosításában jelentős segítséget jelent a szabályozási dokumentum tervezete, amely tételesen megadja a Bizottság által prioritásként kezelt témákat. Ilyen téma többek között a szélessávú hálózatok nyilvános adatbázisai, a meglévő szélessávú hálózatok alkalmassá tétele a 30 Mbps, illetve a 100 Mbps adatátviteli sebesség nyújtására, a közüzemi (csatorna. energia, közlekedés) infrastruktúrák felhasználása távközlési szolgáltatások nyújtására. A Bizottság megjelöli azt is, hogy a szokásos támogatottakon, a távközlési szolgáltatókon túl segíteni kívánja a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a közüzemi szolgáltatók távközlési projektjeit is. 

A bejegyzés szerzője a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Közgazdasági és Módszertani Irodájának vezetője, közgazdász.