Help Sales ÁSZF

Még olcsóbb lesz külföldön a mobil használat – felhőtlenül örülhetünk?

Idén szeptemberben már az Európai Parlament is elkezdett foglalkozni az Európai Bizottság új javaslatával, ami a mobil roaming árak drasztikus csökkentését célozza. A megbeszélésen elhangzott reakciók arra utalnak, hogy a Parlament részéről nem lesz akadálya a javaslat elfogadásának, sőt a Bizottságnál keményebb szabályozás iránti igény is felmerült.

A Roaming III szabályozási javaslatcsomag

A mobil szektort a kialakulásától kezdve folyamatosan erősödő verseny jellemezte, így nem meglepő, hogy a mobil szolgáltatókra mindig is jóval kevesebb szabályozás vonatkozott, mint vezetékes társaikra. Ezért is különösen érdekes, hogy míg a szabályozás a vezetékes szegmensből (az ott is fejlődő verseny következtében) egyre inkább kivonul, a mobil szektor egy területén nemcsak megmarad, hanem egyre szigorúbbá válik.

0 Tovább

Már a hálózati csatlakozás is nehezen megy Magyarországon 1.

Nemcsak a megújuló támogatási rendszer csorbái, de a hálózati hozzáféréssel kapcsolatos ösztönző rendszer hibái is akadályozzák a megújuló erőművek sokasodását Magyarországon. A magyar megújuló támogatási rendszer betegségeiről illetve a választható ösztönzési rendszerekkel kapcsolatos dilemmákról sokan írtak már (többek között mi is). A hálózathoz való hozzáférés nehézségeiről azonban keveset lehet tudni.

Jelenleg Magyarországon három jelentős elosztói engedéllyel rendelkező vállalat létezik (ELMÜ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, EON), melyek összesen hat villamos energia elosztó hálózatot üzemeltetnek lefedve ezzel az ország egész terültet. Elosztói területenként évente átlagosan 20-30, anagyobb kiterjedésű, illetve sűrűbben lakott területeken 1-200 kiserőmű (10 MW alatti teljesítményű) csatlakozási igényt fogadnak az engedélyesek. Az elmúlt nagyjából 10 év (ami alatt a megújulók felfutottak Magyarországon) tapasztalata az, hogy a csatlakozási szándékbejelentések nagyjából 20%-ából lesz megvalósult kiserőmű.

0 Tovább

Zöld bizonyítvány vagy kötelező átvétel?

A zöld bizonyítvány rendszerrel a "zöld" villamos-energia piaci mennyiségét lehet szabályozni, a kötelező átvétellel annak termelői árát. Az új magyar szabályozás várhatóan a kötelező átvételi rendszert fogja választani. Jó-e ez a döntés?

Az Európai Unió tagjaként tett kormányzati vállalásunk keretében 2020-ban Magyarországon a villamosenergia-felhasználás 10,9%-át megújuló energiaforrásból tervezzük előállítani. 2010-ben ez az arány 6,7%, 2005-ben pedig 4,3% volt. Itt az ideje tehát, hogy az eddigi, komoly visszásságoktól sem mentes módozatok helyett jól működő támogatási rendszer lépjen életbe.

0 Tovább

Drága-e a magyar internet?

Egy termék vagy egy szolgáltatás nominális ára és a vásárlóerőparitáson értelmezett értéke között nagy eltérés lehet. A különböző árösszehasonlítási módszereket lehet alkalmazni, melyek értelmezéséhez fontos tisztában lenni a módszerek jelentésével. A nemzetközi összehasonlítások interpretációja azonban gyakran hiányos, esetleg hibás is ebből a szempontból.

A kérdés időről időre felmerül, nemcsak az internet hozzáférés, hanem más telekommunikációs szolgáltatás árával kapcsolatban is. Gyakran előfordul az is, hogy az árak szintjéről eltérő álláspontot fogalmaznak meg a szolgáltatók és a fogyasztók, vagy a szabályozó hatóságok. Álláspontjuk alátámasztására az egyes érintettek általában nemzetközi összehasonlító adatokra hivatkoznak, amelyből az egyik vélemény szerint egyértelműen kiderül, hogy a magyar árak alacsonyak, vagy legalábbis nem magasak a nemzetközi árakhoz képest, míg a másik véleményt hangoztatók ennek ellenkezőjét bizonyító ábrákat lobogtatnak. Az egymásnak ellentmondó eredmények hátterében igen gyakran az áll, hogy az egyik összehasonlítás nominális árfolyamon, míg a másik vásárlóerőparitáson történt. Lássuk, milyen különbséghez vezet a két módszer!

0 Tovább

Közüzemi csúcsszabályozó?

Jobb-e ha egy szervezetbe kerül a közüzemi szolgáltatások szabályozása? Milyen érvek szólnak ellene és milyenek mellette? Mitől tud sikeres vagy épp sikertelen lenni egy ilyen csúcshatóság?

Az utóbbi időben felmerült, hogy a Magyar Energia Hivatal bázisán/keretében létrehoznak egy olyan csúcsszabályozó szervezetet, amely a villamos energia, a gáz- , s a legutóbb hozzáadott távhő szektor, s ki tudja még milyen területek szabályozásával foglalkozna, a korábbinál függetlenebb és szélesebb hatáskörű intézményként. Nem tudjuk, de akár más közüzemi szolgáltatás szabályozása is idekerülhet, mint pl. a víz- és csatorna szolgáltatás hatósági felügyelete.

0 Tovább

infrapont blog

blogavatar

A szerzők az Infrapont piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó közgazdászai és az általuk meghívott szakértők.

Utolsó kommentek